Vértes Horgász Egyesület, Vértessomló
Információk
 
Elérhetőségek
 
Események
 
Évenkénti adatok
 
Évenkénti telepítések
 
Képtár
 
Horgászaink küldték
 
Linkek
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fegyelmi szabályzat


„VÉRTES”

HORGÁSZ EGYESÜLET

FEGYELMI SZABÁLYZATA

 

VÉRTES HORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA

(az 1994. április hó 30-án kelt Fegyelmi szabályzata,
az időközben bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a közgyűlés az alábbi szabályzatot alkotta meg:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA
1.§
A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabályok, az egyesület, illetőleg a Szövetség testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK
2. §
Fegyelmi vétséget követ el az az egyesületi tag:
a.) akit a halászattal, horgászattal kapcsolatos szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;
b.) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;
c.) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;
d.) aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, a Horgászat Általános Szabálya és Etikai előírásait, az egyesület Alapszabály előírásait, valamint a közzétett horgászrend rendelkezéseit megszegi,
a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti
e.) aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;
f.) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít;
g.) aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgászterületen vagy horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.
h.)   Az a horgász, aki a vízparton, vagy nyilvános helyen az Egyesület jó hírneve ellen valótlan dolgokat állít, valamint az egyesület vezetésének, megválasztott tisztségviselőinek alaptalanul rossz hírét kelti, szándékosan bomlasztó tevékenységet folytat.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK
3. §
(1) Fegyelmi büntetések:
a.)   figyelmeztetés;
b.)    írásbeli megrovás;
    c.)   az egyesület vizeire szólóan a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás;
d.)    tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
e.)    egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;
f.)     horgászattól meghatározott időre történő eltiltás.
    g.)    javaslat a Közgyűlés felé, az Egyesületből történő végleges kizárásra.

(2)  Indokolt esetekben a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni.
(3) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. § e) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.
(4) A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama két év.
(5) A 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év.
(6) A 3. § (1) bekezdésének c) d) és f) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

4.§
(1)  A 3. § (1) bekezdés f) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére – minden esetben vissza kell vonni.

(2) A 3. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogerős fegyelmi büntetéssel sújtott személyt a büntetés tartama alatt a Szövetség egyetlen tagegyesülete sem veheti fel tagjai sorába.

5.§
Akivel szemben a 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján két évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki. A büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből.

 

HATÁSKÖRÖK
6. §
(1) Fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi szervek hatáskörébe tartozik.
A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a horgászjegyet kiváltotta. Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia.
Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.
(2) Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. § e.) pont szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
7.§

(1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:
a.) a halászati őr, az esküt tett társadalmi halőr;
b.) a vízhasznosító egyesület, a területi engedélyt kibocsátó szervezet;
c.) a megalapozottan (bizonyítékokkal alátámasztottan) sérelmet szenvedett (sértett) horgász;
d.) a halászati-, vízügyi- környezetvédelmi-, természetvédelmi- és más hatóság.
(2.) A fegyelmi eljárás elrendelésre jogosultak:
a.) az egyesület elnöke
b.) az egyesület vezetősége
c.) az egyesület közgyűlése
(3) Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el.
Az értesítésben ismertetni kell az eljárás alá vont személlyel az általa elkövetett fegyelmi vétséget.
(4) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről, valamint az írásban közölt feljelentés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedni köteles
Ha a horgászegyes tagja a 2. § a.),c.), d.), e,) f,) vagy g.) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.
    Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv, vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.
(5) Ha az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján – megítélése szerint – csupán csekélyebb súlyú a fegyelmi vétség, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést.
(6) Ha az elkövető az elnöknek a 7. § (3) bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.
(7) A (5) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

ELÉVÜLÉS
8.§
Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető-vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE
9.§
(1)  A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjainak fele, de legalább három személy jelen van.
(2) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyeneságbeli rokona, házas – vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.
(3) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálat határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

 

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
10. §
(1) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja. A Szövetség Fegyelmi Bizottságának elnöke a Szövetség illetékes megyei fegyelmi bizottságát is felkérheti a vizsgálat lefolytatására.
(2) A fegyelmi szerv elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy szükség esetén annak kivizsgálását elrendelni.
A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
(3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
(4) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet.
Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.
Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárás mellőzése esetén csak a 3. § (1) bekezdés a.) vagy b.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.
(5) Azon egyesületi tagjai, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, a felmerülő költségek megtérítése mellett megidézhetők, mások pedig meghívhatók.
Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.
(6) A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek.  Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
(7) A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról.
Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy más módon zavarja, a teremből figyelmeztetés után – kiutasíthatja, és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó, más intézkedést kezdeményezhet.
Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi és ellenőrzi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az estleges elfogultsági körülményeket.
Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után, a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében, a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről.
Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is intézhetnek kérdéseket. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.
(8) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint.
A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

11.§
(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének megnevezését, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére felrótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.
(2) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv elnöke és tagjai, amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti, akkor a jegyzőkönyvvezető írja alá.

12.§
(1) Az eljáró szerv zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.
(2) Ha az eljáró szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy
a) terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;
b) a terhére rótt cselekményt nem követte le, illetőleg
c) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
d) terhére rótt fegyelmi vétség elévült.
az eljárást határozattal megszünteti.
(3) A határozatot szintén írásba kell foglalni, mely határozat három részből áll.
- Az első rész az eljáró szerv megjelölését, az ügy megnevezését - számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének megnevezését, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.
- A határozat második rendelkező részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.
   Emellett rendelkezni kell,
a.) az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vízterületére érvényes területi engedély, ill. a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől;
  b.) elmarasztaló határozat esetén:
   -- az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, ill. ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;
   -- a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § (1.) bekezdés d.) pontjában meghatározott büntetést alkalmazzák;
   -- annak az időszaknak a kiszabott hónapokban, vagy években megállapított büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély előzetes bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;
   -- a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen eltelt évnek jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;
   -- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, ill. megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;
    -- a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha a vízhasznosító egyesület fegyelmi szerve nem kezdeményez halászati, rendőrségi, vagy más szabálysértési hatósági eljárást;
-- A határozat harmadik indoklási része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

13.§
(1) Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni.
Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek is.
(2) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak a lemondáskor jogerőre emelkedik. 
A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősségi záradékkal látja el.
(3) Ha a 3.§ (1) bekezdésének c.) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem más horgászszerv kezelésében lévő vízterületekről tiltották ki, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a vízterület kezelőjének is.

14.§

(1) A 3. § (1) bekezdésének d.) – f.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont tag egyesületi tagnyilvántartó lapjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.
(2) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta.
  Ha tehát pl. az eljárás során a 7. § (2) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén a horgászathoz való jogát illetve a területi engedélyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba.
Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést, ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó, illetőleg a rendkívüli felülvizsgálati jogkörével élő fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az eljárás alá vont tag tagnyilvántartó lapjára és egyben bevonja a 4. § (1) bekezdésben meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben elsőfokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat elsőfokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.
(4) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.
(5)  Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetőség által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásoknál is


FELLEBBEZÉS
15. §
(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítéséről számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.
(2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.
(3) A fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.
(4) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, az elutasíthatja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.
(5) A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
(6) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.
(7)   Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

 

ÚJRAFELVÉTEL
16.§
A fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséről számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy megismételt eljárását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmasak.
A megismételt eljárás elrendelése vagy a megismételt eljárás elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének, ill. az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik.
Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.


FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK
MELLŐZÉSE

17.§
A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont személy a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület vezetőségétől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3 § (1.) bekezdésének d.), e.), f.) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetésnek legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN
18.§
(1) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a 7. § (3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.
(2) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.
(3)  Gyermek horgásszal szemben fegyelmi eljárásnak helye nincs.

EGYEBEK
19.§
(1) A halőrök, a halászati társadalmi ellenőrök kötelesek a tudomásukra jutott fegyelmi vétséget az egyesület elnökének (vezetőségének) haladéktalanul bejelenteni. (Az elnök esetleges fegyelmi vétségéről a vezetőséget – választmányt – kell értesíteni.)
A bejelentésnek tartalmaznia kell a fegyelmi vétség rövid ismertetését, az elkövetés időpontjának és helyének pontos megjelölését, valamint az elkövető és a tanúk személyi adatait. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha az elkövető más horgászegyesület tagja. Ilyen esetekben ugyanis az egyesület elnöke közvetlenül az illetékes egyesületnél kezdeményezi a fegyelmi eljárás lefolytatását.
(2) Az egyesület elnöke a hozzá érkező bejelentést köteles haladéktalanul megvizsgálni.
- Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését, azonban csekélyebb súlyú fegyelmi vétségről van szó, az elnök mellőzheti a fegyelmi eljárás elrendelését és saját hatáskörben figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Erről írásbeli határozatot kell hozni és ebben fel kell hívni az elkövető figyelmét, hogy a határozat ellen a közléstől számított napon belül kifogással élhet. Kifogás esetén az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni és ennek során az illetékes fegyelmi szerv (a fegyelmi bizottság vagy a vezetőség) hoz első fokú fegyelmi határozatot.
- Ha a bejelentés alapján súlyosabb fegyelmi vétségre lehet következtetni, az elnök írásban elrendeli a fegyelmi eljárást. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg írásbeli határozattal fel kell függeszteni a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetőleg horgászatra vonatkozó jogát. Ezt a határozatot meg kell küldeni az elkövetőnek, valamint a horgászattól való felfüggesztés esetén az egyesületi halőrnek (halőröknek) és az egyesület társadalmi ellenőreinek.
(3) A Fegyelmi Szabályzat 2. § b) és c) pontja értelmében az egyesület köteles a fegyelmi eljárást elrendelni azok esetében, akik ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak, illetve akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, továbbá horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak.
(4) A fegyelmi hatásköröket a horgászegyesület alapszabályzata határozza meg:
-  a tisztséget nem viselő tagokkal szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület vezetősége jár el;
- az egyesület felügyelő bizottságának tagjaival szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyűlése az illetékes;
-  az egyesület vezetőségének tagjaival szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el;
- a fegyelmi bizottság tagjaival szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.
(5) Az etikai szabályok megsértése nem képez fegyelmi vétséget; az egyes fegyelmi ügyek elbírálásánál azonban mérlegelni kell a horgászat etikai szabályaiba ütköző magatartást is.
(6) Akivel szemben a horgászattól két évet meghaladó eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki, csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha büntetésének letöltése után ismét horgászvizsgát tesz.
(7) A Fegyelmi Szabályzat 4.§ (1) bekezdése értelmében a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás esetén, a fegyelmi határozattal összefüggésben, a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére minden esetben vissza kell vonni.
Ez a rendelkezés természetesen az országos, az általános és a kombinált területi engedélyekre is vonatkozik. Ez utóbbiakat csak abban az esetben nem kell visszavonni, ha a horgászt olyan vízterületről tiltják ki, amelyekre ezek az engedélyek nem érvényesek.

Ezen szabályzatunkat – módosításokkal, ill. kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalva a 2015 február 8.-i egyesületi Közgyűlés elé terjesztettük és azt a közgyűlés  7/2015 (02.08.) számú határozatával elfogadta.
Az eddig érvényes fegyelmi szabályzat egyidejűleg érvényét vesztette.

 

Vértessomló 2015 február 08.

VÉRTES HORGÁSZ EGYESÜLET

 


Ajánlás a horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározásához

A horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit és mértékhatárait az egyesületi fegyelmi szabályzat 3. § -a határozza meg.
A fegyelmi szabályzat 2. §-a nem sorolja fel részletesen a különféle fegyelmi vétségeket, csupán azok csoportjait.

A szándékos és a gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell!!!
Az esetek jelentős részében nem is lehet egyértelműen megállapítani, hogy a vizsgált cselekmény szándékos volt-e, vagy gondatlan. Ha a szándékosság, vagy a gondatlanság egyértelműen bizonyítható, azt a fegyelmi büntetés mértékének megállapításánál, ill. a büntetés kiszabásánál figyelembe lehet venni.

A szabályok nem ismerése, vagy a tájékozatlanság senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól!!!
Ha azonban helyi érvényű szabályzásról van szó, feltétlenül vizsgálni kell, hogy az elkövető ismerte-e a rendelkezést, vagy kellő gondosság mellett azt ismernie kellett-e.
Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, azt csak esetenként lehet elbírálni.
Ez főkként akkor fontos, ha év közben bevezetett szigorító rendelkezést szegett meg az elkövető.
Ilyenkor alapvető fontosságú annak megállapítása, hogy az adott rendelkezést megfelelő módon közhírré tette-e az egyesület.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni:
-- a cselekmény súlyosságát;
-- az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, ill. a terhére róható súlyosbító körülményeket;
-- az egyesület vízterületein a horgászfegyelem fenntartásához, ill. megszilárdításához fűződő elsődleges egyesületi érdeket.
A fegyelmi vétségek súlyosságának mértékét a fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre.
A meghatározott fegyelmi büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor számottevő enyhítő, vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg.
Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet enyhébb büntetés kiszabására, míg súlyosbító körülmény esetén akár szigorúbb büntetés is adható.
A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei (pl. nagyobb nyilvánosság előtt való elkövetés; másokban megbotránkoztatást keltő, vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény).
A cselekmény súlyának megítélésénél kell figyelembe venni az esetleges káros következményeket is.
Az enyhítő, ill. a súlyosbító körülményeket egyedileg kell megítélni és figyelembe venni.

Enyhítő körülmény lehet, ha az elkövető:
-- fiatalkorú;
-- kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait;
-- számottevő társadalmi munkát végez az egyesület, ill a horgászközösség javára;
  -- súlyos betegségben, vagy fogyatékkal szenved;
-- feltáró jellegű beismerést tett;
-- tettét őszintén megbánta.

A felsoroltak azonban nem szükségképpen és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek (pl. ha az elkövető tettlegesen bántalmazta az intézkedő halőrt).
Önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagsági viszony sem enyhítő körülmény.

Súlyosbító körülmény lehet, ha az elkövető:
-- már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget;
-- tettét italos állapotban követte el;
-- megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet, viszont a tett tagadása semmiképpen sem tekinthető súlyosbító körülménynek
  -- az egyesületben betöltött választott tisztsége, vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.
Fokozott szigorral kell óvni a horgászfegyelmet a kiemelt jelentőségű, különösen sokak által látogatott vízterületeken, ahol a fegyelmi vétség könnyen másokat is hasonló magatartásra csábíthat, ill. a kívülállókban kedvezőtlen véleményt kelthet a horgászokról.
Indokolt a fokozott szigor alkalmazása olyankor is, ha valamelyik vízterületen elszaporodóban vannak a fegyelmezetlenségek, vagy bizonyos fajta fegyelmi vétségek (pl. a horgászkészségek őrizetlenül hagyása) és a rendteremtés érdekében szükség van a példás büntetésekre.

Az egyes fegyelmi vétségek esetén kiszabható büntetések:

(1) Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségére való tekintet nélkül (pl.: varsák-, fenékzsinórok kihelyezése,dobó-,húzó-,kerítő-, vagy 1 m2-nél nagyobb felületű emelőháló használata, gereblyéző-, vagy elektromos felszerelés, robbanó-, vagy mérgező anyagok alkalmazása stb.) esetén

a horgászattól 5 évre történő eltiltás

Ha a szabálysértés jogerős bírósági végzéssel jár, vagy bármely időtartamban ismétlődik javaslat
a Közgyűlésnek az egyesületből történő kizárásra.
Az Egyesületi Közgyűlésig a horgászati jog felfüggesztése.

Megjegyzés: bármilyen -- egyébként akár szabályos horgászkészséggel is -- a hal kívülről való megakasztására irányuló szándékos törekvés, gereblyézésnek minősül!

(2.) Az ellenőrzésre jogosult, vagy bármilyen más feladat elvégzésére megbízott személy (pl.: halőregyesület társadalmi ellenőre,tógazdája, egyesület választott tisztségviselője stb.), esetleg a szabálysértő magatartásra figyelmeztető másik horgásztárs tettleges bántalmazása, vagy velük szembeni kirívóan durva fellépés esetén

a horgászattól 5 évre történő eltiltás

Ha a szabálysértés jogerős bírósági végzéssel jár, vagy bármely időtartamban ismétlődik javaslat
a Közgyűlésnek az egyesületből történő kizárásra.
Az Egyesületi Közgyűlésig a horgászati jog felfüggesztése.

Megjegyzés: a társadalmi ellenőröket, tógazdát az egyesület vezetősége bízta meg tevékenységük végzésére, munkájukat minden horgásztárs köteles segíteni, felszólításuknak kötelesek eleget tenni.
Nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik az ellene, vagy más horgász, ill. az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz – indokolt mértéket meg nem haladó – erőszakot.

(3.) Az ellenőrzésre jogosult, vagy bármilyen más feladat elvégzésére megbízott személy (pl. halőr, egyesület társadalmi ellenőre, tógazdája, egyesület választott tisztségviselője stb.), esetleg a szabálysértő magatartásra figyelmeztető másik horgásztárs munkájának akadályozása, ill. intézkedésének megnehezítése, meghiúsítása, személyének sértegetése, szidalmazása esetén
a horgászattól 2 évre történő eltiltás

Megjegyzés: a társadalmi ellenőröket, tógazdákat az egyesület vezetősége bízta meg tevékenységük végzésére, munkájukat minden horgásztárs köteles segíteni, felszólításuknak kötelesek eleget tenni.


(4.) Egyesületi tag, érvényes állami jegy és területi engedély nélküli horgászat esetén

a horgászattól 2 évre történő eltiltás


(5.) Egyesületi tag, érvényes területi engedély (éves jegy, napi jegy) nélküli horgászat esetén

a horgászattól 1 évre történő eltiltás

Megjegyzés: nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes papírokkal – nem utólag szerezte be – de azokat otthon felejtette Ilyenkor első esetben figyelmeztetésben kell részesíteni, viszont egy éven belüli ismétlődés esetén a fenti (5.) pontban meghatározott büntetést kell vele szemben kiszabni.


(6.) Az egyesület horgászrendjében meghatározott tiltott helyeken és időszakban, valamint nem megengedett körülmények között való horgászat (pl. horgászat elől elzárt területen, fokozottan védett természetvédelmi területen, csónakból, vagy egyéb vízi alkalmatosságból stb.) esetén
a horgászattól 2 évre történő eltiltás


(7.) Az éjszakai horgászattal kapcsolatos rendelkezések, szabályok megszegése (pl. a horgászhely megfelelő, messzebbről is észrevehető kivilágításának elmulasztása) esetén.

írásbeli figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlődés esetén
a horgászattól 1 évre történő eltiltás


(8.) Fajlagos, vagy esetenként elrendelt általános tilalmi időszakban (pl. telepítés után) folytatott horgászat esetén – zsákmány nélkül


a horgászattól 1 évre történő eltiltás

(9.) Fajlagos, vagy esetenként elrendelt általános tilalmi időszakban (pl. telepítés után) folytatott horgászat esetén – a tilalommal védett halfajból való zsákmány megtartásával

a horgászattól 2 évre történő eltiltás

(10.) Az egyesület horgászrendjében meghatározott mennyiségi korlátozás (darabszám korlátozás) megsértése esetén

A büntetés mértéke max. 3 év eltiltás.
Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az Egyesület Közgyűlésének a kizárásra.
A közgyűlésig az egyesületi horgászati jog felfüggesztése

Megjegyzés: ha a kifogható darabszám korlátozás megszegője méreten aluli halat is megtartott, az alul írt (11.) pontban meghatározott büntetés is kiszabható (két szabály egyidejű megszegése).
A meghatározott mennyiség feletti, valamint a méreten aluli halat vissza kell helyezni a vízbe!

(11.) A hatályos halászati törvényben és az egyesületi horgászrendben meghatározott fajlagos méretkorlátozás megsértése, azaz méreten aluli hal megtartása esetén.

A büntetés mértéke max.3 év eltiltás.
Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az Egyesület Közgyűlésének a kizárásra.
A közgyűlésig az egyesületi horgászati jog felfüggesztése, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a méreteltérés meghaladja az 1 (azaz egy) centimétert, csak a maximális büntetés alkalmazható.

(12.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott és megtartott halnak a fogási eredménynaplóba való bejegyzésének elmulasztása esetén

A büntetés javasolt mértéke max.3 év eltiltás.
Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az Egyesület Közgyűlésének a kizárásra.

Megjegyzés: a naplóba a hal szákba helyezése után  még mielőtt a készség újból be lenne vetve kell bejegyezni a zsákmányt. Nem fogadható el védekezésként a feledékenység.
Ha bizonyítható, hogy az elkövető már korábbi esetekben is csak figyelmeztetés hatására
végezte el bejegyzést, szigorúbb büntetés is kiszabható (meg kell akadályozni, hogy a
szükségszerűen szigorú egyesületi darabszám korlátozást hasonló trükkökkel kijátszható legyen!).

(13.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott halnak átengedése, átadása másik horgásznak, ill. annak fogási eredménynaplójába való bejegyeztetés esetén

egy db halnál a horgászattól 1 évre történő eltiltás
több db halnál a horgászattól 2 évre történő eltiltás

Megjegyzés: a horgásznak a saját fogási eredménynaplójába kell bejegyeznie a megtartott zsákmányát.
Mindenképpen megakadályozandó az, hogy az eredményesebben fogó horgász egy kevésbé eredményesen horgászó sporttársát használja fel arra, hogy a zsákmányát regisztrálja.
Bármely horgásznak jogában áll a zsákmányát elajándékozni, de csak azt a zsákmányt, amit
már korábban be is jegyzett a saját fogási eredménynaplójába és azt a vízpartról való távozás után tegye, az esetleges félreértések elkerülése végett.

(14.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott halnak a horgászat közben való elajándékozása (éppen arra járó bármely személynek, aki azt a helyszínről azt el is viszi), vagy a közelben parkoló gépkocsiba, egyéb helyre való elrakása, elrejtése esetén

egy db halnál a horgászattól 1 évre történő eltiltás
több db halnál a horgászattól 2 évre történő eltiltás

Megjegyzés: a megtartott zsákmányt, a horgászat befejeztéig a horgászhelyen haltartó szákban kell tárolni!Bármely horgásznak jogában áll a zsákmányát elajándékozni, de csak azt a zsákmányt, amitmár korábban be is jegyzett a saját fogási eredménynaplójába és azt a vízpartról való távozás után tegye, az esetleges félreértések elkerülése végett.
Mindenképpen megakadályozandó az, hogy a zsákmány bejegyzése elmaradhasson, ill.
a darabszám korlátozás előírásának betartása bármilyen módon megkerülhető legyen.


(15.) A hatályos halászati törvényben és az egyesületi horgászrendben meghatározott horgászkészségekkel kapcsolatos rendelkezések (használható készségek száma, egy készségen alkalmazható horgok száma, adott vízterületen alkalmazható horgászmódszer stb.) megszegése esetén
a horgászattól 2 évre történő eltiltás


(16.) A horgászállásról, a foglalt hely kierőszakolt, egyébként szabályellenes kikövetelése esetén
a horgászattól 1 évre történő eltiltás


Megjegyzés:, az általa rendszeresen etetett és horgászott szektor átengedését kérheti csak a másik horgásztól. 

(17.) Szemetelés, vagy szemetes horgászhelyen való horgászat esetén

első alkalommal megrovás, másodszorra egy év eltiltás.

Megjegyzés: nem fogadható el horgásznak az a védekezése, hogy nem ő követte el a szemetelést!!!
Alapvető követelmény, hogy szemetes horgászhelyen el sem lehet kezdeni horgászni, ami-
kor ilyen helyre érkezik a horgász, először takarítson, ill. tegyen rendet, aztán horgásszon.


(18.) Horgászkörnyezet (partvédő mű, műtárgy, horgászállás, parti- és vízi növényzet gyérítése - nyírbálása, és egyéb élettér stb.) rongálása, környezetszennyezés, vagy a vízterületi rend bárminemű megváltoztatása, ill. felborítása fegyelmi vizsgálatot von maga után:

a horgászattól 1-5 évre történő eltiltás

Megjegyzés: az évente elvégzett téli nádaratás, az elburjánzott parti bozót irtása, a bokrok és fák növekedését szabályozó nyesése, valamint a fűkaszálás, és az egyesület vezetőségéhez előzetesen bejelentett szükséges környezetalakító tevékenység, és mint ilyen nem sorolható ide!

 


(19.) A vízterületen tanúsított helytelen, ill. meg nem engedett viselkedés, más horgászok indokolatlan zavarása, hangoskodás, valamint randalírozás és közbotrányokozás esetén

a horgászattól 2 évre történő eltiltás
ittas állapotban való elkövetés esetén a horgászattól 2-5 évre történő eltiltás 


(20) Az Egyesület jó hírneve ellen valótlan dolgok állítása, valamint az egyesület vezetésének, megválasztott tisztségviselőinek alaptalanul rossz hírének keltése, szándékosan bomlasztó tevékenység folytatása, vagy a másik horgász bizonyítékok nélküli valótlan rágalmazása esetén

a horgászattól 1-5 évre történő eltiltás

Megjegyzés:az egyesület gazdasági tevékenységgel kapcsolatos alaptalan gyanúsítások, vezetőségi intézkedésekkel, döntésekkel, valamint bármely taggal szembeni alaptalan , valótlan állítások, pl (telepítés teljesítése – tópart terület és eszközeinek állapota  – rend fenntartás feltételeinek biztosítása.)


(21.) Egyesületünk vízterületein szabálysértésen tetten ért, más horgászegyesületi tagsággal rendelkező horgászokkal szemben nem folytatunk le fegyelmi eljárást, hanem feljelentéssel élünk az anyaegyesületük felé, vagy a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Vadászati- és Halászati Osztálya (azaz a megyei halászati főfelügyelő) felé.
Az ellenőrzéskor bevonjuk az egyesületünk vízterületére szóló területi engedélyüket és egyben csatoljuk azt a feljelentő átirathoz.
A tetten ért, engedéllyel nem rendelkező elkövetőket (orvhorgászokat) ugyancsak a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Vadászati- és Halászati Osztálya (azaz a megyei halászati főfelügyelő) – nél és a területileg illetékes Rendőrségi szervnél jelentjük fel.


VÉRTES HORGÁSZ EGYESÜLET

 
Számláló
Indulás: 2008-02-29
 
Pontos idő
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre